Nem is meséltem a nagy hírt, hogy feltalálták a sört, amit még én is meg tudok inni. A titok nyitja pedig egy kupicányi szörp, amit beleöntenek. Konkrétan mügeszörp, amitől zöld színű lesz a kotyvasz. A mügeszörp vízzel feloldva elég durván cukros, és szokatlan az íze, de valahogy mégis ismerős nagyon régről... A szocializmusban talán mifelénk is került az aromájából, de meg nem tudnám mondani miben. Ja, és ezt úgy hívják, hogy Berliner Weiße. Van belőle málnaszörpos változat is, azt majd legközelebb. Palackozva is áruják, nem kell otthon pepecselni.