Ez ismét azoknak szól, akik terveznek ilyet venni, vagy tudom is én. Én nem találtam a neten magyar beszámolókat, talán ez jól jön majd valakinek. Guglizóknak ismét: Archos 605 WIFI 160 GB

Egy Archos 605 mindennapjai c. sorozatunk első részében azt látjuk, amint random üzemmódban működik, megváltoztatott háttérképpel és színsémával. Lent azt látjuk, melyik szám hangzott el, illetve melyik következik. A random üzemmód egyetlen kellemetlen tulajdonsága, hogy az első számot a júzernek kell kiválasztania.

A féltégla:
Igen, tényleg akkora, amekkora azokon az ijesztő képeken. Nos, az Archos 605 nem is ajánlott szűk nadrágot hordóknak, vagy akiknek ciki a kerekded formák hiánya. Nem is értem, hogy gondolhatták komolyan ezeket a gombokat. Szerintem ezekkel később még lehet gond, ha beakadnak a ruhámba, vagy valami... Az Archos 605 nem egy csinos darab. Persze aki kiad rá 100 ezret, annak a szemében bizonyosan megszépül. De ez így van minden drága cuccnál. A Mac-esek pl. a következővel szoktak védekezni, ha nem akarják beismerni, hogy az igen drága cuccból kifelejtettek valami alapvető funkciót: "nem arra lett kitalálva." Ach so. (Igen, innentől lehet számolni a Mac-es beszólásokat. 1.)

Zene:
A gép alapjában véve ID-tagek alapján navigál. Artist, Title, Album, Year, stb... Itt megjegyezném, hogy az Album Artistot ez sem ismeri. Persze az iPod júzerek 99%-nak ez amúgy sem hiányzik, hisz azt sem tudja, mire _lenne_ jó. De az iPoddal ellentétben itt a vinyón a fájlok és a könyvtárak közt is lehet böngészni, egy rosszul betaggelt szám miatt nem dől össze a világ. Arról nem is beszélve, hogy nem kell hozzá semmilyen spéci program, ami átkonvertál, szinkronizál meg "rendet tart", á la iTunes.
Ahogy elnézegetem az indexes iPod fórumot, nagyon sok kezdő júzer felteszi a kérdést, miszerint oké, fölraktam a zenéimet, de szükség esetén hogyan teszem vissza a gépemre, ha azok onnan időközben eltűnnek? És ilyenkor jönnek a szerencsétlenkedések, a Mac-userek ilyenkor ülnek össze szeánszokra, és beszélik meg, ki milyen megoldást tud egy amúgy pc-s körökben nem létező problémára. Nos, az Archos 605 esetében ilyenkor nincs gubanc. USB-t be, visszamásolás indul. Fájlokat törölni, átnevezni pc nélkül is lehet. Az Archos 605 alapjáraton mp3, wma és wav lejátszására hajlandó, ami az iPodhoz képest már nagy szám. Aac-re és ac3-ra is rá lehet bírni a megvásárolt bővítménnyel. (Igen, erre fel kell készülni, hogy az Archos furcsa dolgokért is pénzt kér majd, pl. a webböngészőért. Ez nem fogja őket szimpatikus céggé tenni.) Wifi hálózatra kapcsolva a szerveren található számokat is meg lehet hallgatni. Ennek kipróbálása még várat magára. Queue üzemmódba állítva zenehallgatás közben lehet kiválasztani a következő számot. Viszont egyszerre csak egyet. Ami elég béna. Zenehallgatás közben több szám hozzaadását kicsit körülményesen, egy playlist közbeiktatásával lehet megoldani.
És hogy hogyan szól? Hát a defult fülessel átlagosan, egy AKG dj fejhallgatóval meg jól :o) Szóval ami a lényeget illeti, azaz a zenelejátszást, nem találtam semmit, amibe beleköthetnék.

Képek:
Ööö, erről úgy igazából nem nagyon lehet mit írni. Azonban: fugyulim! Úgy vettem észre, kb. 2500x1000 pixelnél nagyobb képet nem hajlandó megjeleníteni. Bringatérképet akartam rá rakni, ezért lett volna jó a minél nagyobb felbontás, amire rá lehet zoomolni. De minél kisebb térképszelet fér el egy-egy képen, annál nehezebb kiigazodni a térképen. De még nem adtam fel.
Képek közt úgy lehet navigálni, ahogy az iPod Touchon. Jobbról balra, balról jobbra huzogatod az ujjad a kijelzőn. A zoomolás azonban nem olyan kényelmes. Közelítésnél nyomni kell a kijelzőt, távolodásnál azonban már a kis menüből kell kiválasztani a nagyítót. Vagy simán kétszer kattint az ember. Szóval itt az iPod Touch nyert.
Az egyik képről a másikra váltás effektje változtatható.

Touchscreen:
Ez az a fícsör amiért az iPod Classic tulajok ölni tudnának, és biztos csak idő kérdése, míg nekik is lesz taperolható, sokgigás lejátszójuk. Egy biztos, aki a zsíros képernyőre izgul, az jobban jár majd a Mac-családdal. Az Archosnál ugyan kapsz két pálcikát, amivel nyomogathatod a képernyőt, de azt az ember nem fogja magánál hordani. A "gombok" viszont néha igen apróra sikeredtek, a virsli ujjú felhasználók tuti beleőrülnek az interfészbe. És a képernyő is lehetne érzékenyebb. Lehet ugyan kalibráni rajta valamit, ami nem tudom, mire jó, de ez sem segített rajta. Néha egyszerűbb a fehér gombokkal navigálni.

Folyt. köv. Kérdezni kommentben lehet.